Kritika

Ünnepi hangverseny Esztergomban

Medveczky Attila: Ahol megtisztul a lélek 2017. június 22. (http://www.eredetimiep.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=11048:2017-06-22-19-39-27&catid=38:publicisztika&Itemid=60)

“Kun Ágnes Anna a fiatal mezzók hercegnője. Az énekesnő művészetét átjárja az intelligencia és az elegancia, érti és érzi a zenét, tökéletességre törekszik, amelyhez oly maximális precizitás társul, amely korunk legnagyobbjai közé emeli őt.”

Britten: Lukrécia meggyalázása

MakkZs.: A szépség a lét, a kezdet és a vég - 2014. november 10. (mezeinezo.blog.hu)

„Talán nem nyomatékosítottam még eléggé például, hogy mennyire erős narrátorként az általam régóta megfigyelt Csiki Gábor és különösen a női kart éneklő Kun Ágnes Anna. Az énekesnőt majdnem (de sajnos mégsem) láttam Szombathelyen Kékszakállút énekelni 2009. júliusában. Azóta a felvételekből jöttem rá, hogy muszáj lett volna… Az előadás minden rezdülését követi, ma különösen sokat figyeltem és még akkor is élénken reagált minden elhangzott mondatra, amikor meg sem volt világítva. Mimikája mindent kifejez, leolvasható a női szereplők minden rezdülése róla. Az persze természetes, hogy mindkettejük játéka egyre könnyedebb lett, ahogy egyre jobban begyakorolták az előadást…”

„Nagyon szépek a női kvartettek, amikor mindegyik női szereplő együtt énekelt. Külön-külön és együtt is nagyon rendben volt a négy szólista. A három előadáson kiegyenlítetten magas szinten énekeltek.”

Britten: Lukrécia meggyalázása

MakkZs.: A tegnap öröme - 2014. november 06. (mezeinezo.blog.hu)

„Kun Ágnes Anna nagyszerűen énekli a női kórus szerepét és felelget-vitatkozik Csiki Gábor férfi kórusának. Mindkettejük előadásában ott van a szenvedély, amellyel követik a történetet. Érezzük a személyes bevonódottságot, azt, hogy mindketten egész mivoltukat átadják ennek a szerepnek.

Britten: Lukrécia meggyalázása

Péter Zoltán: Az erény meghurcoltatása - 2014. november 17. (Prae.hu, a Művészeti Portál)

„Kun Ágnes Anna a Női kórus szerepét szintén nagy átéléssel és kiváló színészi alakítással formálta meg.”

Vidovszky: Nárcisz és Echo

Vona Ildikó, 2014. június 27. (opera-vilag.hu)

„Echóként Kun Ágnes Annát láthattuk. Számomra az előadás egyik legemlékezetesebb részének Molnár Ágnessel (Vénusz) és Szécsi Mátéval (Sírásó) közösen előadott tercettje bizonyult.”

Gounod: Rómeó és Júlia

Végh Dániel, 2013. február (Fidelio)

„A legfölényesebb epizódszereplő Kun Ágnes Anna (Stephano) volt, lenyűgöző játékát a közönség nem kevés tapssal jutalmazta. Kíváncsian várjuk, mikor mutatkozhat be érett hangjához és magabiztos színpadi jelenlétéhez illő – és kevésbé idétlenre vett – szerepben. Nagy Viktor ugyanis egy basszusgitárt adott a szerenádozó apród kezébe, ami minden tekintetben idegenül hatott. Kár volt a tini-közönség ízlését ilyen direkt módon kiszolgálni, különösen, hogy hiába utal a szöveg gitárra, Gounod partitúrája egyáltalán nem a verista operákban megszokott pengetős kíséretet társítja hozzá.”

Gounod: Rómeó és Júlia

Kovács Attila, 2013. február (Eozin Magazin)

„…egy ragyogó „kabinetalakításra” lehetőséget adó geget használt fel. Azt már most említsük meg, hogy a 2005-ben még református segédlelkészi (!) feladatot is ellátó kiváló ifjú mezzoszoprán, Kun Ágnes Anna nemcsak hangjával, de tökéletesen kivitelezett elektromos-gitár „szólójának” imitációjával is elvarázsolta a közönséget! (…) Rómeó apródjának „nadrágszerepében” a fentebb már említett színészi játékbeli „kabinetalakításon” túl hangban is egészen kiválót nyújtott Kun Ágnes Anna, akinek remek mezzoszopránját máskor is hallhatná a pécsi közönség.”

Szerzői estek éve, korunk zenéje 2011

Decsényi Szerzői est, Molnár Szabolcs, Muzsika, 2011. december

„Különösen örömteli, hogy e sokrétű, műfajokban és hangütésekben gazdag pályaszakasz két nagyszerű fiatal énekesnek kínált igényes művészi feladatot. Pataki Potyók Dániel produkciójának rendkívül magas színvonala tulajdonképpen nem meglepetés, a felfedezés örömével Kun Ágnes Anna éneklése ajándékozott meg. Mindketten tökéletesen intakt és friss hangon szólaltak meg, s e frissesség nemcsak életkorukról, hanem a hang kiműveltségéről is tudósított. A különösen nehéz énekelnivalót tökéletesen megtanulták, és precízen, magabiztosan közvetítették. S ha mindez kevés lenne a ritka művészi teljesítmény regisztrálására, akkor – bónuszként – a két fiatal énekes elképesztő teherbírásról is tanúbizonyságot tett.” (…)

„…hátra volt még Kun Ágnes Anna felragyogása (Eszedbe jutok-e még? – Két asszonymonológ mezzoszoprán hangra és vonósnégyesre, Ágh István verseire). Sűrű szöveg, sűrű zene, s leginkább Schönberg Erwartungját idéző érzelmi sűrűség jellemzi a darabot. Az asszonymonológok közvetlenségét pedig Kun Ágnes Anna sugárzó (vokális és művészi) tisztasággal teremtette meg. A darab mezzoszopránra számít. Olvasom, hogy Kun Ágnes Anna eddigi pályáján altszerepeket is énekelt már, ebből az előadásból pedig azt hallottam ki, hogy felső regiszterének fényére és intenzitására lírai és drámai szoprán szerepekben is lehetne számítani.”

Kodály: Háry János

Kézdi Beáta - 2011. július 21. (Heti Válasz)

„Vidnyánszky Attila rendezésében kiemelkedik egy-egy zseniális, szóviccekkel teli jelenettel Háry szerelme, a féltékeny Örzse (Kun Ágnes Anna cserfes mezzoszopránja), Mária Lujza osztrák császárlány, Ferenc József, Napóleon, Ebelasztin báró és Krucifix generális is.”

Kodály: Háry János

Fülöp Károly - 2011. november 18. (opera-vilag.hu)

„Örzse ezen az estén Kun Ágnes Anna volt, neki a próza, az árnyalt színpadi játék az erőssége.”

Kodály: Háry János

Fehér Elephánt - 2011

„A kétfejű sast etető Örzse, Kun Ágnes Anna, telt mezzoszopránján kívül talpraesett, dinamikus játékával tűnik ki…”

„A daljáték végül is népiesebb, irodalmibb indíttatású operett, ám a Debreceni Csokonai Színház zenekara, Kocsár Balázs karmester jóvoltából, igényes komolyzenei hangzást valósít meg. Kiváló énekesek segítik ebben: Kun Ágnes Anna, élesnyelvű replikái mellett,az est poétikus tetőzését jelentő „Szegény vagyok, szegénynek születtem”-ben éneklésének nagyívű líraiságával szerez katartikus élményt.”

Kodály: Háry János

Dr. Petővári Ágnes, 2011. november 22.

„Marci bácsi első kalandbéli bordala, az „Ó mely sok hal terem az nagy Balatonba”, a második kalandban Háry és Örzse kettőse, a „Tiszán innen, Dunán túl”, a harmadik kaland verbunkos zenén alapuló Toborzója, „A jó lovas katonának”, a negyedik kalandban Örzse dala, a „Szegény vagyok”, Háry dala, a „Felszántom a császár udvarát” mind-mind határtalan örömöt vált ki a hallgatóságból, amit fergeteges, szűnni nem akaró tapsuk is kifejez.”

„A szép és hűséges Örzsét Kun Ágnes Anna a szerephez illő szerénységgel énekli.”

Kodály: Háry János

Bóka Gábor - 2011. november 13. (Revizo - Kritikai portál)

„Kun Ágnes Anna Örzséjének mezzoszopránja vékonyabb, kislányosabb, mint a szerepbeli nagy elődöké, a szerepformálás is ennek megfelelően kevésbé asszonyos. Ugyanakkor jó érzékkel kerüli el, hogy naivát csináljon a józan paraszti ésszel és egészséges érzelemvilággal bőven megáldott leányzóból.”

Kodály: Háry János

Bóta Gábor - 2011. július 12. (Népszava)

„Kun Ágnes Anna Örzse szerepében tűzrőlpattant, eleven, nőiesen vonzó, de, hogy tősgyökeres falusi lány, azt nehezen képzelem el róla.”

Prokofjev: Tüzes angyal

Tóth Dénes - 2010 (dbkult - Mefisztó tükrében)

„Egyébként a 31 szereplőt fölvonultató előadásban mindenki a helyén van. Közülük talán a vért látó Jósnő (Bódi Marianna), az identitását vesztő Inkvizítor (Cseh Antal) és a túlhevült Zárdafőnöknő (Kun Ágnes Anna) alakja tűnik föl legélesebben a boszorkányszombatba torkolló káprázatban.”

Prokofjev: Tüzes angyal

Fehér Elephánt - 2010

„A Zárdafőnöknő epizódját a széphangú Kun Ágnes Anna lendületes játékkal hitelesíti…”

Operalia Nemzetközi Énekverseny

Operaportál - 2009

„Nem csak hangi szempontból hallottunk nagyon jó produkciót, de Kun Ágnes Anna megjelenésre is ideális Carmen, aki ráadásul a színészi képességeknek sincs híján.”

Händel: Saul

Fáy Miklós - 2006. november (Népszabadság)

„A másik élmény az endori boszorkányt éneklő Kun Ágnes Anna, egyetlen ária, de az ember fölkapja a fejét rá, lendület jön vele, valami sistergés, boszorkányság.”